Vannak olyan könyvek, amelyek elválaszthatatlanok attól a kortól, amelyben íródtak, és egy másik korban, ez esetben 40 évvel az első megjelenés után, gyakran képtelenek ugyanazt az elementáris hatást kifejteni, amit akkoriban. Mivel rendkívül fejlett az empatikus készségem, el tudom képzelni azt a zajos sikert, amit Philip Roth fiatalkori regénye, A Portnoy-kór 1969-ben arathatott szókimondásával, trágárságával, [...]
Archive > április 2007
Dragomán György: A fehér király
Jó mellbevágó a borító: mindent elborító lángtenger és annak szélén egy botorkáló, gyerekforma ember, mindez persze izzó vörösben. Belelapoztam a könyvbe, és azt láttam, hogy véget nem érő mondatok sorakoznak egymás után, nagybetűt szinte nem is lehet látni. Majdnem visszahőköltem, de aztán elkezdtem olvasni is azokat a véget nem érő mondatokat, és utána alig tudtam [...]