Nem is olyan régen ódákat zengtem arról, hogy a Selyem ilyen szép, meg olyan gyönyörű, és mivel egy kis lélekmelengető szépségre vágytam, kézbe vettem egy másik Baricco-regényt, a Tengeróceánt, hátha ugyanolyan élmény lesz olvasni, mint az előző. De aztán csak azért gyűrtem le nagy nehezen, mert úgy gondoltam, hogy mégiscsak ciki lenne rövid időn belül [...]
Archive > március 2007
Bernhard Schlink: A felolvasó [Der Vorleser]
Még mindig nem értem a karácsonyi könyvkupac végére – az év eleje mindig a bőség zavarával telik: azt sem tudom, melyik könyvhöz kapjak. Ezt rakosgattam ide-oda, mert olyan furcsán nyomasztó a borítója, ráadásul a címét nem tudtam értelmezni: A felolvasó. Hogy mi? Mi az a felolvasó? Egy ember, aki felolvas? Vagy valami gép? Vagy valami [...]
Anna Gavalda: Együtt lehetnénk [Ensemble c'est tout]
A Hét című folyóirat kritikusa tömören szociogiccsnek titulálta ezt a regényt, amin meglepődtem, mert szerintem se nem szocio-, se nem giccs. Nekem ez a könyv tetszett, emellett azonban objektíven nézve is is üres fanyalgásnak tartom a szociogiccs címkét.
Kezdjük a szocio- előtaggal: hát, ez a regény legfeljebb annyiban társadalomrajz, amennyiben bármilyen regény az, amely létező társadalomban [...]
Kiss Ottó: Javrik könyve
Egy kortárs magyar író regénye általában közelebb szokott állni hozzám, mint akár egy magyar klasszikus, akár a legkortársabb kortárs külföldi író műve. Hiszen amikor Kiss Ottó leírja, hogy Javrik apja Volvóval közlekedett a 70-es, 80-as évek körül, azonnal el tudom helyezni a családot a kisváros miliőjében, azonnal érzékelek valamit abból, milyen körülmények között élhetnek. Vagy [...]